Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a népfelség elvére épülő alkotmányozási forma, melyben egy kifejezetten alkotmányozási céllal megválasztott (létrehozott) népképviseleti tanácskozó testület alkotja, fogalmazza meg egy nemzet alapjogi kódexét, alkotmányát. A francia forradalom során jött létre, ahol a Nemzetgyűlés nevét 1789. július 9-én változtatták Alkotmányozó Nemzetgyűlésre. Célja, hogy a legitimitás legmagasabb fokán megalkossa egy ország, egy nemzet alkotmányát, hogy a népfelség elvének leginkább megfelelve pártsemlegesen, s ideológiáktól függetlenül reprezentálhassa a népakaratot.

Magyarország pillanatnyi jogrendszere – bár nem említi ennek lehetőségét – a közhatalom forrásaként a népet határozza meg, s ezáltal lehetővé teszi, hogy kinyilvánított népakarat esetén életre hívható legyen egy kifejezetten alkotmányozási célú, s kizárólag az alkotmányozás időtartamáig működő Alkotmányozó Nemzetgyűlés.

1. A regnáló parlament kétharmados – minősített többségi – felhatalmazással Alkotmányozó Nemzetgyűlési Választásokat írhat ki.
2. A regnáló parlament egyszerű többségű felhatalmazással országos ügydöntő népszavazást írhat ki, megkérdezvén, hogy akarja-e a nép – a népfelség elvei szerint – egy külön e célra választott Alkotmányozó Nemzetgyűlés által megalkotni alkotmányát.

Többségi érvényes IGEN válasz esetén a regnáló parlament népszavazási felhatalmazással kiírja az Alkotmányozó Nemzetgyűlési Választásokat.

Listás, egyfordulós választás 1%-os eredményességi küszöbbel. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nem parlament. Nem egy ország kormányzására alakul, tehát nincs szüksége a - parlamenti demokráciában egyébként a hatékony kormányzást segítő, a problémák elaprózódását gátló - magas, 5%-os bejutási küszöb alkalmazására.

A testület egy alkotmányozó gyűlés, mely egy a konszenzus legmagasabb fokát képviselő dokumentum megalkotására, szerkesztésére hivatott (általában) jogászok gyülekezete.

Chile, 2021. július 4.; Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (Chile) megalakítása.

Chilében is népszavazás döntött arról, hogy a nép akar e új alkotmányt akként, hogy azt egy speciálisan e célra összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlés („Convencion constitucional”) alkossa azt meg.

A nép 51%-os részvétel mellett 2020. október 25-én elsöprő 78%-os többséggel döntött, elfogadva az Alkotmányozó Nemzetgyűlés („Convencion constitucional”) koncepcióját.

E koncepció szerint az Alkotmányozó Nemzetgyűlés minden tagját a nemzetgyűlési választásokon kell megválasztani.

A Testület az új alkotmány megalkotására 9 hónapot kapott, mely indokolt esetben 3 hónappal meghosszabbítható.

• Hahner Péter: A nagy francia forradalom dokumentumai. Osiris, 1999
• Kovács István: Nyugat-Európa alkotmányai. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1988
• Halász Iván: Alkotmányozás. Dialog Campus Kiadó, 2018
• https://politikatudomany.tk.hu/uploads/files/archived/3687_IV_01_BalazsZoltan_Magyar_alkotmanyossagi.pdf
• https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/90679/nk%20szakdolgozat.pdf;jsessionid=B31DFED13BE71DE75366E7C45506B299?sequence=1
• https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Hal%C3%A1sz%20Iv%C3%A1n%20(szerk.).pdf

Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!