Afganisztán demográfiája
Afganisztán korfája 2020-ban
Ország	Afganisztán
Népesség	41 128 771 (2022)
Növekedés	2,56% (2022)
Teljes termékenységi arányszám	4,52
Hivatalos nyelv	perzsa (dari), pastu nyelv
A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztán demográfiája témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Afganisztán lakossága 2023-ban mintegy 41 millió fő.^[1] Az ország soknemzetiségű és soknyelvű társadalomból áll, ami tükrözi a Közép-Ázsia, Dél-Ázsia és Nyugat-Ázsia közötti történelmi kereskedelmi és inváziós útvonalak mentén fekvő országot. Az ország etnikai csoportjai közé tartoznak a pashtun, tádzsik, hazara, üzbég, valamint kisebb csoportok, mint a beludzsok, nurisztániak, türkmének, aimaqok, mongolok és néhány más, kevésbé ismert csoport.^{[2][3][4][5][6][7][8]} Ezek együtt alkotják a mai afgán népet.

A lakosság mintegy 46%-a 15 év alatti, és az afgánok 74%-a vidéken él.^[9] Az átlagos nő egész élete során 4,5 gyermeket szül, ami a legmagasabb teljes termékenységi arányszám Afrikán kívül. A csecsemők mintegy 6,8%-a hal meg szüléskor vagy csecsemőkorban. 2019-ben az ország várható átlagos élettartamát 63 év körülire becsülték^[10][11] és a lakosság mindössze 0,04%-a HIV-fertőzött.^[7][12]

Az ország hivatalos nyelve a perzsa (dari) és a pastu.^[13] A dari a túlnyomó többség számára interetnikus lingua francaként funkcionál. A pashto nyelvet széles körben használják a Hindukus hegységtől délre fekvő régiókban és a szomszédos Pakisztánban egészen az Indus folyóig. Az üzbég és a türkmén kisebb nyelvek, amelyeket az északi részeken beszélnek.^[7] A többnyelvűség az egész országban elterjedt, különösen a nagyvárosokban.

A lakosság 69,7%-a szunnita iszlámot gyakorol és a hanafi iszlám jogi iskolához tartozik, míg 30-35%-a a síita iszlám követője;^[7][14] többségük a twelver ághoz tartozik, kisebb számban az iszmailiták is. A fennmaradó 0,3% más vallásokat, például a szikhizmust és a hinduizmust gyakorolja. A főbb városok városi lakosságát leszámítva a legtöbb ember törzsi és egyéb rokonsági alapú csoportokba szerveződik, akik saját hagyományos szokásaikat követik.

Az ország hivatalos nyelve a dari és a pashtu.^[13]

• Banting, Erinn. Afghanistan the People. Crabtree Publishing Company, 2003. ISBN 0-7787-9336-2.
• Caroe, Olaf (1958). The Pathans: 500 B.C.-A.D. 1957. Oxford in Asia Historical Reprints. Oxford University Press, 1983. ISBN 0-19-577221-0.
• Dupree, Nancy Hatch. An Historical Guide to Afghanistan. 2nd Edition. Revised and Enlarged. Afghan Air Authority, Afghan Tourist Organization, 1977.
• Elphinstone, Mountstuart. 1819. An account of the kingdom of Caubul, and its dependencies in Persia, Tartary, and India: Comprising a view of the Afghaun nation, and a history of the Dooraunee monarchy. Printed for Longman, Hurst, Rees, Orme, and Brown, and J. Murry, 1819.
• Habibi, Abdul Hai. 2003. "Afghanistan: An Abridged History." Fenestra Books. ISBN 1-58736-169-8.
• Hopkins, B. D. 2008. The Making of Modern Afghanistan. Palgrave Macmillan, 2008. ISBN 0-230-55421-0.
• Reddy, L. R. Inside Afghanistan: end of the Taliban era?. APH Publishing, 2002. ISBN 81-7648-319-2.
• Amy Romano. A Historical Atlas of Afghanistan. The Rosen Publishing Group, 2003. ISBN 0-8239-3863-8.
• Vogelsang, Willem. The Afghans. Wiley-Blackwell, 2002. Oxford, UK & Massachusetts, US. ISBN 0-631-19841-5.

A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztán demográfiája témájú médiaállományokat.

• National Statistic and Information Authority (NSIA) Archiválva 2021. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
• Afghanistan - USAID
• Afghanistan – Naval Postgraduate School
• Afghan refugees in Pakistan - UNHCR