Acanthoecidae
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Acanthoecidae témájú rendszertani információt. |
Az Acanthoecidae a galléros ostorosok egy családja.[1] Kovahéjat alkotnak, ez feltehetően kovamoszatokból ered horizontális géntranszferrel.[2]
Történet
[szerkesztés]A galléros ostorosok közt eredetileg 2 családot különböztettek meg morfológiailag, ezek a Salpingoecidae Kent 1880 és a Codonosigidae Kent 1880. Az Acanthoecidae családot Norris írta le 1965-ben, Későbbi kutatások a galléros ostorosokat 2 rendbe sorolták, a kizárólag a Salpingoecidaet tartalmazó Craspedidába, mely a korábbi Codonosigidae és Salpingoecidae héjtalan galléros ostorosait tartalmazza, és az Acanthoecidae és Stephanoecidae csoportokat tartalmazó Acanthoecidába.[3]
2008-ban Carr et al. kimutatták, hogy a tektiform Stephanoecidae monofíliája egyszerűbb magyarázat lenne a rend felépítésére. Nitsche et al. 2011-ben ez alapján létrehozta az Acanthoecidae és a Stephanoecidae családokat, utóbbi akkori állapotáról Carr et al. 2022-ben megállapították Tikhonenkov et al. 2020-as és López-Escardó et al. 2019-es tanulmánya alapján, hogy parafiletikus csoport, vagyis az Acanthoecidában a tektiform állapot az ősi – és legalább 3 független mai kládban van jelen –, és a nudiform héj később jelent meg, továbbá az Acanthoecidae és Stephanoecidae testvércsoportkénti megjelenése hibás, de nem módosították az Acanthoecidae meghatározását.[4]
Morfológia
[szerkesztés]Nudiform (átlós) és tektiform fajok különíthetők el héjmorfológia, csőhely, termelési sejtciklusszakasz és sejtosztódásmód alapján,[5] egyes fajai mindkét formát mutathatják, például a Stephanoeca tektiform, de szilíciumhiány esetén a Stephanoeca diplocostata átlósan osztódik, a szilíciumszint helyreállításakor átlósan bordázott héjat alakít ki, vagyis a Stephanoeca nemzetség polifiletikus.[6] Héjuk üreges kovacsövekkel bordázott.[7] Az ostoraktivitásnak ellenálló héja lehetővé tette a szesszilis állapot megszűnését.[8]
Az Acanthoecidae nudiform és tektiform csoportjai 4 gén filogenetikai elemzése alapján kládot alkotnak.[8]
Periplasztja kovacsövekből álló kosárszerű bordázott héjból áll.[5]
Héja általában két rétegben bordázott, a belső helikális, a külső longitudinális, de előfordulhat, hogy a sejttest körül csak előbbi található meg. Héja sejtjei szesszilisek, a juvenilis utódsejt mozgáshoz használt ostorú és csupasz, a felszínhez tapadva visszahúzza ostorát, héjában helyesen rendeződnek el a bordarészek, a longitudinálisak jelennek meg előbb, ezekk függőlegesen rendeződnek el az orsó alakú sejttestben. A lorica előre haladással és az óramutató járása szerinti forgással jelenik meg.[9] Bordái részben átfednek, a transzverzálisak egy vagy több gyűrűt alkothatnak.[10]:1., 3. ábra
Kolónia- és extracellulárismátrix-képző képességüket elveszthették, ha az ECM a Choanozoa szünapomorf jellemzője.[11]
Élőhely
[szerkesztés]Az Acanthoecidae általában kozmopolita, eurihalin, euriterm, és számos tengeri környezetben él.[10]:22 A hipersós L’Atalante-medencében egy leíratlan F csoportja él.[3]
A Helgoeca nana gyakran él tengerjég közelében.[12]
A Chesapeake-öbölben télen gyakoribb, mint nyáron.[13]
Genetika
[szerkesztés]1-es csoportbeli szilíciumtranszporterekkel rendelkezik.[14] A germánium mérgező számukra, és zavarja héjképződésüket.[15]
A DNS-polimeráz γ-t elveszthették, helyette egy Prymnesiophyceae-fajból szereztek POP-ot horizontális géntranszferrel, mely azonban eltérhet a CRuMs és az Amorphea közös ősének POP fehérjéjétől.[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Taxonomy: Acanthoecidae. UniProt. (Hozzáférés: 2009. március 8.)
- ↑ Marron AO, Alston MJ, Heavens D, Akam M, Caccamo M, Holland PW, Walker G (2013. április 1.). „A family of diatom-like silicon transporters in the siliceous loricate choanoflagellates”. Proc Biol Sci 280 (1756), 20122543. o. DOI:10.1098/rspb.2012.2543. PMID 23407828. PMC 3574361.
- ↑ a b Wylezich C, Karpov SA, Mylnikov AP, Anderson R, Jürgens K (2012. november 21.). „Ecologically relevant choanoflagellates collected from hypoxic water masses of the Baltic Sea have untypical mitochondrial cristae”. BMC Microbiol 12. DOI:10.1186/1471-2180-12-271. PMID 23171165. PMC 3579758.
- ↑ Carr M, Leadbeater BSC (2022. október 13.). „Re-evaluating Loricate Choanoflagellate Phylogenetics: Molecular Evidence Points to the Paraphyly of Tectiform Species”. Protist 173 (6), 125924. o. DOI:10.1016/j.protis.2022.125924. PMID 36327744.
- ↑ a b Carr M, Leadbeater BS, Hassan R, Nelson M, Baldauf SL (2008. október 28.). „Molecular phylogeny of choanoflagellates, the sister group to Metazoa”. Proc Natl Acad Sci U S A 105 (43), 16641–16646. o. DOI:10.1073/pnas.0801667105. PMID 18922774. PMC 2575473.
- ↑ Leadbeater BSC, Carr M (2022. október 13.). „Significance of the Nudiform and Tectiform Modes of Silica Deposition, Lorica Assembly and Cell Division in Choanoflagellates as Exemplified by Stephanoeca diplocostata and Enibas spp”. Protist 173 (6), 125923. o. DOI:10.1016/j.protis.2022.125923. PMID 36370514.
- ↑ Marron AO, Alston MJ, Heavens D, Akam M, Caccamo M, Holland PW, Walker G (2013. február 13.). „A family of diatom-like silicon transporters in the siliceous loricate choanoflagellates”. Proc Biol Sci 280 (1756), 20122543. o. DOI:10.1098/rspb.2012.2543. PMID 23407828. PMC 3574361.
- ↑ a b Leadbeater BSC, Yu Q, Kent J, Stekel DJ (2009. január 7.). „Three-dimensional images of choanoflagellate loricae”. Proc Biol Sci 276 (1654), 3–11. o. DOI:10.1098/rspb.2008.0844. PMID 18755674. PMC 2581655.
- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b Buck K. Morphology and distribution of the Acanthoecidae (Choanoflagellata) from the Weddell Sea during the austral summer, 1977 (1980). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 28.
- ↑ Budd GE, Jensen S. „The origin of the animals and a ‘Savannah’ hypothesis for early bilaterian evolution”. Biol Rev 92 (1), 446–473. o. DOI:10.1111/brv.12239. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ Thomsen HA, Østergaard JB (2017. július 31.). „Acanthoecid choanoflagellates from the Atlantic Arctic Region – a baseline study”. Heliyon 3 (7), e00345. o. DOI:10.1016/j.heliyon.2017.e00345. PMID 28795157. PMC 5541139.
- ↑ Wang H, Liu F, Wang M, Bettarel Y, Eissler Y, Chen F, Kan J (2024. május 2.). „Planktonic eukaryotes in the Chesapeake Bay: contrasting responses of abundant and rare taxa to estuarine gradients”. Microbiol Spectr 12 (5), e0404823. o. DOI:10.1128/spectrum.04048-23. PMID 38606959. PMC 11064499.
- ↑ Marron AO, Ratcliffe S, Wheeler GL, Goldstein RE, King N, Not F, de Vargas C, Richter DJ (2016. október 11.). „The Evolution of Silicon Transport in Eukaryotes”. Mol Biol Evol 33 (12), 3226–3248. o. DOI:10.1093/molbev/msw209. PMID 27729397. PMC 5100055.
- ↑ Marron AO, Chappell H, Ratcliffe S, Goldstein RE (2016. szeptember 1.). „A model for the effects of germanium on silica biomineralization in choanoflagellates”. J R Soc Interface 13 (122), 20160485. o. DOI:10.1098/rsif.2016.0485. PMID 27655668. PMC 5046948.
- ↑ Harada R, Hirakawa Y, Yabuki A, Kim E, Yazaki E, Kamikawa R, Nakano K, Eliáš M, Inagaki Y (2024. február 1.). „Encyclopedia of Family A DNA Polymerases Localized in Organelles: Evolutionary Contribution of Bacteria Including the Proto-Mitochondrion”. Mol Biol Evol 41 (2), msae014. o. DOI:10.1093/molbev/msae014. PMID 38271287. PMC 10877234.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Acanthoecidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
