Óriásvarangy
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Rhinella marina (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 kék – ahol őshonos, piros – ahol betelepítették
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriásvarangy témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásvarangy témájú médiaállományokat és Óriásvarangy témájú kategóriát. |
A óriásvarangy más néven agavarangy (Rhinella marina) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák (Anura) rendjébe, ezen belül a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó faj.[4]
Korábban a Bufo békanembe volt besorolva, azonban az újabb rendszertani besorolások szerint, a Rhinella nembe tartozik.
Előfordulása
[szerkesztés]
Texas állam déli részén, valamint Közép- és Dél-Amerikában őshonos, trópusi erdőkben és szavannákon élő kétéltűfaj. Betelepítették Ausztráliára, a Melanéz-szigetekre, a Karib-szigetekre, Floridára, a Fülöp-szigetekre és a Hawaii-szigetekre. A szándékos betelepítés oka az óriásvarangy felhasználása az ültetvényekben kárt tevő nádbogár ellen, ez azonban visszájára fordult. Ausztrália keleti partvidékén már tűrhetetlen mértékben elszaporodtak, mérgező bőrük miatt elpusztulnak a rájuk vadászó állatok. Újabban húsevő hangyákat alkalmaznak a tudósok, hogy gátat szabjanak az óriásvarangyok terjeszkedésének Ausztráliában.
Megjelenése
[szerkesztés]A faj névadó jellemzője a tekintélyes mérete, hossza 10–23 cm. A színe barna. A fültőmirigyeinek mérgező váladékával egész testét gondosan bekeni, ez védelmet nyújt a ragadozók ellen. Az Ausztráliába betelepített agavarangyok lábai egyre hosszabbak, ahogy kimutatták a kutatók.
Életmódja
[szerkesztés]Éjszaka és sötétedéskor aktív. A sűrű növényzetben rejtőzve bármely állatra rátámad leshelyéről, ami belefér hatalmas szájába: rovarlárvák, puhatestűek, békák, madarak, sőt még kisebb rágcsálókat sem veti meg. Természetes élőhelyén az óriásvarangynak sok természetes ellensége van, jöhet a Sakáre-kajmán (Caiman latirostris), a Leptodeira annulata, az elektromos angolna (Electrophorus electricus), valamennyi harcsafaj, az íbiszfélék és az oposszumok. Ezen területeken, ahol betelepítették, ott a ragadozói a nyílfarkú kánya (Haliastur sphenurus), a sárgahasú úszópatkány (Hydromys chrysogaster), a házi patkány (Rattus rattus) és a szalagos varánusz (Varanus salvator). Feljegyzések vannak arról, hogy bagolyfecske (Podargus strigoides) és óriás-bagolyfecske (Podargus papuensis) agavarangyokat fogyasztottak el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.5. Frost, Darrel R. American Museum of Natural History, New York, USA., 2011. január 31. (Hozzáférés: 2012. június 4.)
- ↑ Around the world in 10 million years: biogeography of the nearly cosmopolitan true toads (Anura: Bufonidae). Global Ecology and Biogeography, 17: 76. (Hozzáférés: 2012. június 4.)
- ↑ a b Crossland, Alford & Shine 2009, p. 626
- ↑ Solis et al. 2008. Database entry includes a range map and justification for this species is of least concern.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
- Cane Toads - Department of the Environment
- Háziállat.hu
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cane toad című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
