Ólom(II)-kromát
Ólom-kromát minta
Más nevek	Ólom-kromát
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7758-97-6
EINECS-szám	231-846-0
RTECS szám	GB2975000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	PbCrO4
Moláris tömeg	323,2 g/mol
Megjelenés	sárga vagy narancssárga színű por
Sűrűség	6,3 g/cm³, (20 °C, szilárd)[1]
Olvadáspont	844 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[2] karcinogén
R mondatok	R45, R61, R33, R62, R50/53[2]
S mondatok	S53, S45, S60, S61[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Ólom(II)-nitrát Ólom(II)-szulfát
Azonos anion	Kálium-kromát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ólom(II)-kromát vagy ólom-kromát egy szervetlen vegyület, az ólom krómsavas sója. A képlete PbCrO₄. Sárga színű, por alakú szilárd anyag. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Mérgező hatású.

Nátrium-hidroxid- vagy kálium-hidroxid-oldatban feloldódik, ekkor kromát és plumbit keletkezik. Ha az ólom-kromátot nátrium-hidroxiddal főzik, akkor vörös színű csapadék alakjában krómvörös képződik, ami lényegében bázisos ólom-kromát (PbCrO₄ · PbO vagy PbCrO₄ · Pb(OH)₂).

A természetben a vörös ólomérc vagy más néven krokoit nevű ásványként található meg. Ez az ásvány monoklin szerkezetű, tű alakú kristályokat alkot.

Az ólom(II)-kromát ólom(II)-nitrát oldatból állítható elő kálium-kromát hozzáadásával. Ekkor az ólom-kromát csapadék formájában válik le.

${\displaystyle \mathrm {Pb(NO_{3})_{2}+K_{2}CrO_{4}\rightarrow PbCrO_{4}+2KNO_{3)) }$

Az ólom-kromátot fa pácolására, illetve pigmentek előállítására használják. Festékként alkalmazzák krómsárga néven. Készül belőle vörösessárga színű pigment is, ez bázisos ólom-kromátot tartalmaz.

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia.