Írország a kelta bevándorlás előtt az Atlanti-partvidék megalitikus kultúrájának egyik központja volt.

Az írországi kelta vaskor művészete előbb a La Téne-stílussal majd a britanniai provinciális művészettel került élénk kapcsolatba. A kelta művészet egyes elemei napjainkig meghatározzák Írország művészetét.

A sajátosan ír művészet kezdetét a kereszténység felvételétől lehet számítani, a Kr. e. 5. századtól. Ezt a keresztény művészetet a kelta ornamentika hagyománya gazdagította. Az első templomok elpusztultak, de annyit lehet tudni, hogy Észak-Európához hasonlóan a harangtorony külön állt a templomtól. A korszak legjelentősebb emlékei a templomok közelében elhelyezkedő temetők hatalmas kőkeresztjei. Rajtuk a La Téne-kultúra elemeinek továbbélése figyelhető meg. Ugyancsak hasonló motívumok figyelhetők meg a fejlett fémművességben is. Az egyik legszebb az Ardagh-kehely.

Az ír festészet emlékei az európai miniatúrafestészet kezdetét jelentő kódexek díszítései. Legjelentősebb a durrow-i zsoltároskönyv a 8. század környékéről, a kellsi evangélium (Book of Kells, 9. század).

Az ír művészet első virágzásának a viking kalandozások vetettek véget. A vikingek kiűzése után és a normannok hódítása között jelentős román művészet alakult ki. Az angol uralom idején az önálló ír művészet nem jelentős, az angol művészet uralma volt jellemző egészen a 19. századig (lásd Nagy-Britannia művészete).

A 19. században önálló ír művészet alakult ki: Ch. V. Foley (? – 1868) festő, J. Hogan (1800 – 1858) szobrász. A korszakban az európai stílusáramlatok hatottak: klasszicizmus, romantika, historizmus, impresszionizmus. A 20. században az avantgárd hatása is jelentős, de sokkal fontosabb az „ír Picasso-ként” emlegetett L. Le Brocquay képviselte hagyományőrző irányzat. Brocquay a hagyományos kelta művészet elemeit alkalmazta.

• Az első kelta bevándorlók művészete
• A második kelta (La Téne) bevándorlók művészete

• Mellifont Abbey
• Glendalough
• Monasterboice
• Moon
• Castledermot

• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Sean Dufy (szerk.): ATLAS of IRISH HISTORY (2.ed.) – G. Macmillan 2000. ISBN 978-0-7171-3093-1
• Peter Zöller: IRLANDS ERBE – G. Macmillan, 2001. ISBN 0-7171-3208-0
• Nathaniel Harris: HERITAGE of IRELAND – Bounty Books, 2006. ISBN 0-7537-0556-7
• Kevin Eyres: THE SECRETS of IRELAND – Star Fire Books, 2006. ISBN 1-84451-466-8
• L. Gerard – S.T. Perry: Írország (Utikönyv) Panemex-Grafo 2006. ISBN 963-949-154-3
• Rosanna Negrotti: Joyce’s Dublin (on illustrated commentari) – Caxon Edition, 2000. ISBN 1-84067-149-1
• UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (4. Nyugat-Európa) Alexandra, 1998. ISBN 963-367-366-6
• J-P. Mohen: Standing Stones (3. kiad.) – Thames & Hudson, 2004. ISBN 0-500-30090-9
• Christiane Eulére: The Celts First Masters of Europe (4. kiad.) – Thames & Hudson, 2004. ISBN 0-500-30034-8
• J-B. Duroselle: Európa népeinek története – Officina Nova, 1990. (ISBN ?)
• Powerscourt Gardens (szórólap) Powercourt Estate Enniskerry Co.Wicklow, Ireland ( www.powerscourt.ie )
• Trim Castle Meath (szórólap) Visitor Service of the OPW ( www.heritageireland.ie )
• Saint Patrick’s Cathedral Dublin (szórólap) ( www.stpatrickscathedral.ie )
• Captain Tim Hyde: A Journey of Faith in Saint Patrick’s Cathedral ( www.saintpatrickscathedral.ie )
• Städten des Kulturerbes in Ireland 2007. (szórólap) ( www.heritageireland.ie )
• Brú na Bóinne Co. Meath (szórólap) The Manager Bú na Bóinne Visitor Centre Donore Co. Meath
• W. Antpöhler: Newgrange, Dowth und Knowth. 2000. ISBN 3-89060-022-0,
• Geoffey: New Grange and other Incised Tumuli in Ireland. Hodges, Figgis & Co. Ltd., Dublin 1912
• Michael J.-Claire O'Kelly: Newgrange: archaeology, art and legend. 1982. ISBN 978-0500390153,
• Shee E. Twohig: Irish megalithic tombs. 2. Aufl. Shire, 2004
• G. Stout: Newgrange and the Bend of the Boyne. Cork University Press, Cork 2002
• DLR Poetry Now 2008 (szórólap) ( www.poetrynow.ie )

Ez a művészeti témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!